Orfűn a Sárkány-mítosz nyomában

 

A sárkányok – kortól, kultúrkörtől és földrajzi helytől függetlenül – velünk élnek. A mesékből, legendákból, mondákból ismert sárkányok világszerte elterjedt mítoszként vannak jelen. Hogy honnan eredhet e lény, azt csak találgatni lehet. A sárkányok hatalmas termetéről, mágikus erejéről már az első krónikák is beszámoltak, és nem csupán félelemből, de tiszteletből is megemlítették, mint „a kezdet előtti és a vég utáni titkok" őrzőjét, és mint a négy ősi elem megtestesítőjét, mert „tüzet okád, barlangban lakik, testét halpikkelyek borítják, és madárszárnnyal rendelkezik".

Ki ne ismerné Benedek Elek varázslatosan szép gyűjteményéből a mesebeli hétfejű sárkányokat? A népmesék sárkányai általában sötét erdőben, barlangokban vagy a föld alatt élnek. A mítosz szerint a Mecsek sötét erdeje és barlangjai is rejtenek sárkányokat.

Orfűn is élnek legendák e mesebeli lényről, amelynek túránk során utána járunk.

Fedezze fel Orfű természeti értékeit a Sárkány-mítosz nyomában járva!

 

Túránk az orfűi források mentén – Turista-forrás (1) és Zipernovszky-forrás (2) – elvezet a Mecsek egyik rejtett kincséhez, a Sárkány-kúthoz (3). A barlangjába szorult sárkány mítosza után a Balázs-hegyen található kilátóból (4) és Orfű-tetőről (5) a repülő sárkányok nyomába tekintünk, majd ismét leereszkedünk a völgybe, ahová a sárkányok hányták össze a köveket – felfedezzük a vadregényes Sárkány-szakadékot (6). Az igazán bátrak a Mecsek Háza (7) kalandos barlangi túráján maguk is felfedezhetik a földalatti világ rejtelmeit. Továbbhaladva a Vízfő-forrás (8) mellett az egykori kolostor vagy vár romjai által őrzött titkok után eredünk. Túránkat az Aktív Víziturisztikai Központban (9) a látványos és csapatépítő sárkányhajózással zárjuk.

 

1. túraállomás: Turista-forrás

Hatalmas, három oldalról falazott támfalának közepén, alumíniumcsövekből  történik a kifolyás. A forrás előtere kockakövekből, ívesen van kirakva. A márványtábla felirata TURISTA-FORRÁS, az emléktábla szövege pedig: CSOKONAY SÁNDOR "A MECSEKI FORRÁSOK ATYJA" EMLÉKÉRE. Az építmény tetején alumíniumból készült északjel látható. A Zipernowsky, volt Gépipari diákjai építették ki Csokonay Sándor vezetésével 1975-ben. A régi Csokonay emléktáblát Mercz János építette be 1985-ben. A táblát 1985 március 16-án a Kiss Lajos vezette Csokonay Sándor emléktúrán avatták fel, melyen részt vett Csokonay Sándor özvegye is. Az emléktábla azonban hamarosan eltűnt a forrás homlokfalából. A forrás vize a miocén agyagos és márgás területen jelentkezik a felső karsztterületről. Vízhozama 8-30 liter/perc értéket mutat. 2009-ben a forrást a Mecsek Egyesület az Orfűi Önkormányzat anyagi támogatásával Benczes Gábor, Biki Endre Gábor, Rácz János, Rácz Jánosné, Szűcs Attila és Tasnádi János részvételével felújította. Ekkor az eredti Csokonay emléktábla is pótlásra került.
Innen az S+ jelzésen haladva érünk el túránk következő állomásához, a Zipernowsky-forráshoz.

Forrás: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség http://baranyatermeszetbarat.hu

 

2. túraállomás: Zipernowsky-forrás

A sárkányok nyomai a réteken is felelevenednek… A mocsári sárkányról szóló mondáinkban igen lényeges motívum a sárkányharc. A mocsári sárkány réten, mocsaras helyen él, de nem bújik el, nem marad háttérben, hanem az emberekre vadászik, és állandó rettegésben tartja a lakosságot – ám szerencsére Orfűn ilyen félelmetes lényről nem szól legenda! Így aztán, a mocsári sárkányok legyőzése már hőst igénylő dolog. Ipolyi Szirmayra hivatkozva arról ír, hogy IV. Béla a tatárjárás után alapította meg a nemzeti sárkányrendet. A rendbe azok a vitézek kerültek, akik az elszaporodott sárkányok irtásában jeleskedtek. Így kerültek a családi címerekbe és templomi festményekbe (Tombor 1967: 28) a szárnyas kígyók és a sárkányok. A sárkányölő hőseink tetteiről szóló mondák szorosan kapcsolódnak a „sárkányölő” Szent György-legendákhoz.

A forrás a Pécsi-tó irányába lejtő völgy alsó részén a Szállás-réten található. Korábban itt a réten táborozóhely volt. A Zipernowsky Károly (1853-1942) műszaki szakközépiskola - régebbi nevén Gépipari - diákjai építették ki a forrást Csokonay Sándor, Katics András, Navratil Géza és Medovarszky László vezetésével. A forrás Zipernowsky Károly halálának 25. évfordulójára készült el. Szép terméskőből készült támfalas foglalásából vascsövön át távozik a kifolyó víz, melynek mennyisége 0-8 liter/perces értékű lehet. Csak hosszú száraz időszakot követően apadhat el. A forrás építménye 3 részre tagozódik, a homlokfalban műkő névtáblán olvasható a felirat. A jobb oldalon lépcsőn juthatunk le a forráshoz. Az építményben egy alumínium észak jel is elhelyezésre került. Az időszakos vízkilépés a miocén agyagos és márgás képződmények elterjedési területén jelentkezik. Környezetében több forrásmező is található. A forrást 2008-ban a Biki Endre Gábor újította fel a Mecsek Egyesület anyagi támogatásával. Innen az S+ jelzésen haladva érünk el túránk következő állomásához, a Sárkány-kúthoz. A KO jelzésen haladva a K+ jelzéshez érünk, ami Abaliget vagy Orfű-tető felé vezet.
Forrás: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség http://baranyatermeszetbarat.hu

 

3. túraállomás: Sárkány-kút

A Balázs-hegy ÉK-i oldalában található ez a különleges rendszerű, időszakosan működő, márványtáblával ellátott karsztforrás. Ezt a kutat valami igen szeszélyes forrás táplálja: néha majdnem egészen elapad a vize, máskor meg olyan bőségben árad, hogy fürdeni lehetne benne.
Működése – mely hajdan Orfűig elhangzó morgó hangot hallatott – az alábbi módon magyarázható: A triász mészkőben kialakult, nem feltárt szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, melynek következményeként időszakosan megindulnak a vízkitörések. A kifolyások hatalmas intenzitással indulnak meg. Működésének huzamossága is egyedi, hiszen pár perctől akár napokig tartó is lehet. Ezért igen ritka természeti jelenség, ami a törvény erejénél fogva védett és a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.
Aki tudni akarja ennek a furcsa kútnak a titkát, az kérdezze meg a környékbeli öregeket, azok majd fölvilágosítják:
„Valamikor régen-régen, amikor ezen a vidéken még alig laktak emberek, egy undok sárkány rémítette itt hét határ népét. Mindenki tudta, hogy ajánlatos elkerülni azt a helyet, ahol a szörnyeteg mutatkozni szokott. Jól ismerték már morgolódó hangját, mert az messzire elhallatszott abból a barlangból, amelyikben lakott. Futott is a nép a földekről a faluba, ha meghallotta a sárkány morgását, fogainak szörnyű csattogását! Nagyon szerették volna, ha valaki megszabadítja őket az örökös veszedelemtől. Egyszer nagy sokára aztán vége szakadt a szüntelen rettegésnek. Úgy esett a dolog, hogy a sárkány hiába vadászott, lesett, már harmadik napja nem látott senkit a határban. Elfáradt a sok csúszás-mászásban, éhes is volt szörnyen, az idő is borúsra fordult, lebújt hát a barlangjába aludni. Jószerével el sem szunnyadt még, amikor olyan irtózatos égiháború tört ki, hogy az nemcsak hatalmas fákat tördelt, hanem a Mecsek szikláit is megmozgatta. A dühöngő orkán pillantok alatt odagörgetett egy nagy követ a sárkány barlangja elé. A sárkány hallotta a dübörgést, gondolta, megnézi a háza táját. Hanem hiába erőlködött nem tudott kijönni barlangjából, mert az óriási szikla egészen eltorlaszolta a kijáratot. Feszegette a sziklákat, nekirugaszkodott talán százszor is újra, de hiába volt miden erőlködése. A föld kérge jobbra-balra megrepedezett, a szakadó eső, a lezúduló víz befolyt a repedéseken, és újra meg újra magasra fröcskölt, amikor a sárkány a sziklákat emelgette. Végül is belefáradt a haszontalan erőlködésbe. Már szinte remegett a fáradtságtól, amikor elhatározta, hogy előbb kipiheni magát, alszik egy jót, aztán majd újra megpróbálkozik a munkával. A nép hamarosan megtudta, hogy a sárkány bennszorult a barlangban. Hanem, hogy ma is él, annak sokszor jelét adja! Napokig, néha hetekig alszik, amikor aztán fölébred, megfürdik a barlang mélyén egy nagy sziklamedencének kristálytiszta vizében. Ilyenkor úgy kinyomja a vizet a medencéből, hogy vastag sugárban buzog föl a forrás. Még a fürdőző szörnyeteg lubickolása, szürcsölése is fölhallatszik a mélyből. Amikor meg elapad a forrás vize, mindenki tudhatja, hogy nem fürdik a sárkány, hanem vagy alszik, vagy valamerre messzebb, talán egészen Harkány alá bolyongott el óriási barlangjában.”
Következő túraállomásunkra, a Balázs-hegyre a sárga háromszög jelzés vezet el minket.

 

 

4. túraállomás: Balázs-hegy

 

A sárkányok félelmetes volta többek között abból ered, hogy így vagy úgy, de képesek repülni. A sárkányok többsége saját erőből, többnyire szárnyakkal repül. A repülő sárkány, mely elsősorban a hiedelemmondákban él, nyilvánvalóan ősibb típus a – főleg csak népmeséinkből ismert – többfejű sárkánnyal szemben.

Sárkányrepülés az orfűi völgy csodálatos tórendszere felett
Aki Orfűn az égre tekint, ha a sárkányokat nem is, de az őket idéző sárkányrepülőket olykor-olykor azért láthatja. Talán a sárkányrepülés segítségével tudja átélni az ember azt az élményt, amiről már az ókori görög Ikarosz is álmodozott: úgy repülni, mint a madár. A motor nélküli repülés érzése páratlan élménnyel ajándékozza meg a sárkányrepülőt. A sárkányrepülő lényegében a „levegő biciklije”. Néhány cső, némi vitorlavászon és sodrony szükséges hozzá, és máris útra lehet kelni. A sárkányrepülők szerkezete legtöbb esetben dakronvitorlával, alumíniumvázzal készül. A vitorlát hosszirányú merevítőlécekkel merevítik, és a pilóta teste súlypontjának áthelyezésével kormányozza. Készülnek merev szárnyú sárkányok is fából vagy üvegszállal erősített műanyagból, ezeket általában inkább hagyományosan csűrő-, magassági és oldalkormánylapokkal irányítják. A motor nélküli sárkányrepülők – a „gyalogsárkányosok” – lábról indulnak és lábra is érnek földet. A hevederezett sárkányokban vagy „pondrókban” a szárnyhoz erősített pilóta a fölfelé áramló meleg levegőt, a termiket vagy a hegyoldalra fújó, emelkedő légáramlatot, a lejtőszelet kihasználva repül, és gyakran ugyanarra a pontra száll le, ahonnan elindult. A pilóták hegyek, dombok, sziklafalak tetejéről szállnak fel, a felszálláshoz szükséges felhajtóerőt futással hozzák létre. Felszállás után a pilótának felszálló meleg légáramlatot kell keresnie (termik), ezekben körbe-körbe felfelé tartó spirál alakú pályán repül, akár 1000 métert is emelkedhet. A sárkányrepülést szigorú szabályokhoz, hatósági engedélyekhez kötik.

Orfű felett, 320 m tengerszint feletti magasságon a Balázs-hegyen található a fémszerkezetű kilátó, ahonnan a gyönyörű körpanoráma élvezhető a Pécsi-tóra és a Mecsek nyugati hegyvonulataira. A Sárkány-kút felől a sárga háromszög jelzésen közelíthető meg. Korábban fakilátó állt itt, amelyet 1975-ben építettek, de 1987-ben leégett. A helyi önkormányzat 1994-ben megvásárolt egy vas fúrótornyot, hogy új kilátót építsen ezen a helyen. A jelenlegi kilátó Orfű önkormányzatának támogatásával létesült, 2001-ben adták át. A tartószerkezethez mobil átjátszóállomás kapcsolódik. A lépcsők a vastorony külső részén haladnak az ötödik kilátószintig.
A kilátót statikai okok miatt 2010 nyarán lezárták.

Túránk következő állomására, az Orfű-tetőre a Kilátó utcán át jutunk el.

 

5. túraállomás: Orfű-tető

Orfű-tetőről több útvonalon is elindulhatunk a sárkány-mítosz nyomában. Ismerje meg a Mecsek természeti értékeit és őrizze meg a mecseki mondavilág sárkányait!

Induljon el a zöld jelzésen a Jakab-hegy felé és fedezze fel a hegy kincseit, amit a monda szerint egy sárkány őriz:
A Jakab-hegyi vár valamikor gazdag földesúré volt, aki rengeteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul háború tört ki. A földesúr nem tudta, hova rejthetné el kincseit. Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá. Oda rejtett egy nagy kád aranyat és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő ember még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan megpróbálták.

Ha a zöld jelzésen az orfűi völgy irányába indul el, majd rátér a zöld háromszög jelzésre, akkor túránk következő állomásához, a Sárkány-forráshoz jut. A forrás a Sárkány-szakadékban található, amely szurdokvölgy nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint mintha a sziklákat a sárkányok hányták volna össze a szakadékban. Innen tovább haladva a sárga kereszt jelzésen a Tubes irányába a Büdös-kúthoz ér. A karsztforrás legendája szintén a mecseki sárkányokat idézi:
A Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. Az éjszakát mindig egy barlangban töltötte, amelyből forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé és szomját akarta oltani a forrásnál. A sárkány észrevette és rátámadt a vitézre. Ám a legény kirántotta kardját és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével és megmérgezte azt. Azóta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.

Ha a sárga kereszten Orfű központja felé indul el, akkor a Sárkány-kúthoz jut:
A monda szerint valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon, és a környékbeli pásztorokat rémítgette. A föld mélyében lakott, de ki-kijött a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a barlangjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is megmozgatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta eltaszítani a szilát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A víz zubogása, morgása messze elhallatszik. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. Így váltakozik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát.

Forrás: http://baranyatermeszetbarat.hu/nepmondak

 

6. túraállomás: Sárkány-forrás és Sárkány-szakadék

Orfűn a Sárkány-mítosz nyomában járva túránk kihagyhatatlan állomása a Sárkány-szakadékban található Sárkány-forrás, ami a zöld jelzésű turistaútból kiágazó gyalogösvényen közelíthető meg. A fokozottan védett Sárkány-szakadék egy kb. 500 m hosszú óriási mohos sziklákkal tarkított völgy, amit a Szuadó-patak mélyített. Medrében víz ritkán folyik, mert a patak vizét elnyelik a Szuadó- és a Trió-barlang víznyelői.
A nyugat-mecseki-karszt két jelentős patakvölgye egyesül itt: a majdnem pontosan észak-déli irányú Szuadó és az ettől kissé nyugatabbról érkező Körtvélyes. Az érdekességet az adja, hogy a Jakab-hegy fő tömegét alkotó triász homokkő itt találkozik a Lapisi Mészkő Formációval - éppen a nemkarsztos-karsztos kőzethatáron járunk. Valamivel feljebb a Szuadó völgytalpán számos víznyelőbarlang alakult ki, ám a Körtvélyesben ilyeneknek nyoma sincs. A jelentős mennyiségű hordalékot szállító, felsőszakasz-jellegű vízfolyások a viszonylag puhább kőzetből álló térszínre érve hátravágódtak és az addigi V-alakú völgyből néhány száz méteren át meredek, szinte függőleges falú szakadékot hoztak létre, hatalmas sziklatömbökkel. Ez a látvány némi "vadregényt" csempész az orfűi túránkba. Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint mintha a sziklákat a sárkányok hányták volna össze a szakadékban.
Hozzátartozik a történethez, hogy a Szuadó-völgy barlangjainak feltárását megkönnyítendő, az Orfűi-patakból "búvópatakot" csináltak: vizének legnagyobb részét a völgy felső részén fekvő nyelőbe vezették, hogy az - bő két kilométerrel lejjebb - a Vízfő-forrásnál jöjjön újra a felszínre. Így csak nagy esőzések után, a Körtvélyesen lezúduló áradat idején mutatja meg igazi "sárkányos" arcát a szakadék. A völgytalpon fakadó forrás is csak ilyenkor igazán bővizű.
Haladjon tovább a zöld jelzésen, és eléri túránk következő állomását, a Mecsek Házát.

 

7. túraállomás: Kalandos barlangtúra a Mecsek Háza szervezésében

A legendák szerint a sárkányok barlangokban élnek. Önt is érdekeli, hogy milyen titkokat őriz a földalatti világ? Tekintse meg kiállításunkat a barlangok világáról, vagy látogasson el velünk a Trió-barlangba, ahol megmutatjuk Önnek, hogy milyen kincseket rejtenek az orfűi barlangok!

Mecsek Háza
A Trió-barlangba vezetett kalandtúra első színterét a Mecsek Háza képezi. A látogatók a megfelelő méretű, barlangászathoz szükséges felszerelés kiválasztásán túl, egy rövid összefoglalót hallhatnak itt a barlangok kialakulásáról, valamint fotókiállítás és poszterek segítségével megismerkedhetnek a Mecsek barlangvilágával, földalatti formáival. A kalandtúra végén szintén a barlangkutató bázisra érkezünk, ahol lehetősége van a turistáknak tisztálkodni, megpihenni és felfrissülni.

Trió-barlang
A barlang a Mecsek-hegység egyik legjelentősebb víznyelőbarlangja. A hatodik leghosszabb (240 m) és a harmadik legmélyebb (55 m) barlang a térségben. Kutatását 1997-ben kezdtük meg. A Trió-barlang legfőbb vonzereje a változatossága. Szűk kúszodák, tágas aknák, széles folyosók, hasadékok, kürtők megannyi variációja fellelhető benne. A barlang első harmada szűk, kúszós, de igen izgalmas szakasz (Csúszda, Ablak, Liftakna). A második, középső szakasz tágas, aknákkal színesített járat, csodálatos cseppkőképződményekkel (Rétes-terem, Búbos-kemence, Zászló, Tamás-akna). Itt beépített létrák segítik a közlekedést. Az első aknában található Búbos-kemence és a felette csüngő cseppkőzászló a Mecsek egyik legnagyobb cseppkőképződmény formációja. A Trió-barlang harmadik harmada ismételten szűkebb, helyenként hasadék jellegű járat kisebb termekkel tagolva (Vizes-ág, Agyagos-ág). A Nagyköves-terem és az Agyagos-ág 1-es és 2-es kistermeinek cseppkőlefolyásai gyönyörű szín- és formagazdagsággal hívják fel magukra a figyelmet. A figyelmes szemlélő a cseppkőkérgeken apró mikrotettarátákat is megfigyelhet. Külön kuriózumot jelentenek a Trió-barlang oldalfalán kipreparálódott puha agyagos márgarétegek.


A barlangi túra feltételei:

• Öltözet: meleg, lehetőleg overáll jellegű ruházat, gumicsizma vagy zárt túracipő. A ruha sáros, nedves lesz, olyan felszerelést kell hozni, amit tényleg nem sajnál az ember. Barlangász overáll kölcsönözhető.
• Világítás: az egyesület által biztosított sisakra szerelt lámpával.
• Résztvevők száma: min. 4 fő.
• Korhatár: min. 8 év.
• A barlangtúrához előzetes telefonos egyeztetés szükséges

A barlangtúra képzett túravezetők segítségével zajlik. A barlangtúra során számos érdekességet lehet megtudni a barlangok keletkezésével, fejlődésével és a barlangkutatással kapcsolatban. A túra teljes ideje, mintegy 4 óra, ebből 2 óra barlangban. A túra idejére sisakot, lámpát és elemet az Egyesületünk biztosít. A barlangtúrán való részvétel nem igényel különösebb felkészültséget, bár a barlangokban sokat kell mászni és hason kúszni. A barlangtúrát a nehezebb szakaszokon vaslétrák teszik könnyeddé, ami semmit sem vesz el a barlangjárás varázsából, ugyanakkor gyorsabb és biztonságosabb közlekedést biztosít.

A zöld majd a zöld kör jelzésen továbbhaladva jut el túránk következő állomásához, a Vízfő-forráshoz és Forrásházhoz, valamint az egykori kolostor romjaihoz.

8. túraállomás: Vízfő-forrás, Forrásház és az egykori kolostor romjai

„Jött a jegyző a hírrel: ásatnak a Vízfőnél. A pécsi régészek végre sort kerítettek az orfűi bencés kolostorra. A szóbeszéd szerint a Vízfő mellett, legalábbis a török dúlásig, bencés kolostor állt. A barátok, mint mindig, ennek építésekor is a legjobb helyet nézték ki maguknak. Hisz tapasztalhattuk: a természet szépségeinek gyülekező helyén a történelem is sűrűsödik.
Itt, a Vízfőnél, a meredek fal tövében, a barlang rácsos nyílásán keresztül patak ömlik a felszínre. Tíz perc járásra innen, egykor ez a patak működtette Orfű egyik malmát. Ma ez a muzeális vízimalom főképp villanyárammal őröl, és olykor csupán a látvány kedvéért indítják be vízikerekét. A hely turisztikai értékét pedig tovább növeli a molnárház, a kenyérsütő kemence, a szárazmalom függőleges tengely körül vízszintesen, lóerővel hajtott hatalmas kereke, a kőből faragott kézi malmok, s az olykor nemzetközivé bővülő fafaragó tábor is. Aztán a patak tovasiet és táplálja a völgy hosszában duzzasztott négy tavat, az Orfűit, a Pécsit, a Herman Ottót és a Kovácsszénáit.
De időzzünk még a Vízfőnél! A forrás vize eredetileg a nevét feltüntető márványtáblácska alatt, egy szifonon keresztül buggyant ki a föld mélyéből, a karsztbarlang természetes túlfolyójaként. Ez a mélyedés földcsuszamlás következtében betömődött, így mesterséges kaput kellett nyitni a sziklafalon. Ám a helyet nemcsak kőtábla jelöli, hanem egy annál lényegesen fontosabb és tiszteletre méltóbb objektum: a Csete György által megálmodott Forrásház, a magyar organikus építészet első, világszerte ismert építménye. Ez a fölfelé kétszintes betontulipán nem csupán esztétikai élmény, de hőskorában fontos szerepet is betöltött. Innen kapta a húsz kilométerre fekvő bányászváros, Komló az ivóvizet. Mégpedig úgy, hogy a barlang vízének szintjéig, a földbe két emeletnyi mélyen hatoló torony szivattyú-gépházba torkollik, ahonnan a hegy tetejére felnyomott víz szabadesésben jutott el Komlóra. A villamos  központként rendeltetésszerűen működő emelet fölé még egy hangulatos, pihenést szolgáló, kör alakú faburkolatos termet is helyezett az alkotó, mely körbe-körbe, ágyakkal, szekrényekkel, világító testekkel folytatja a tulipános stílus diadalútját, és üvegkupolában fejeződik be. Miután a komlói vízellátást másképp, Duna-vízzel oldották meg, sajnos, ez a műemlék a Mecsek dzsungelének Angkorjaként kezdett feledésbe merülni.
Helybéli hiedelmek szerint a középkorban Kisorfű még a patakon túli réten, a kolostortól nyugatra helyezkedett el. Akkori temploma harangját, úgy tudni, még ezen a réten ásták el, nehogy a török keze közé kerüljön. A törökök elvonulása után a falu a mai helyén épült újra, messzebbre a kolostortól, melynek kövei valószínűleg építőanyagát adták. Így aztán, idővel, már csak a romok földalatti része maradt meg, kialakítva egy kis fennsíkot.{…} Száz négyzetméter átvizsgálása után az eredmény egy Árpád-kori, és ráépítve két XIV. századi rom. A két utóbbi épület egyikének a járószintje is megmaradt, míg a másiknak küszöbkövét és alapfalait tárták fel. A régészek óvatosak, egyelőre nem állítják határozottan, hogy templom, kolostor vagy vár maradványai kerültek-e napvilágra, annyit viszont megtudtak, hogy az épületegyüttes és a kerítőfal a feltártnál még huszonötször nagyobb területen folytatódik. A környező erdőben itt-ott elő is bukkannak a több évszázados építmény-maradványok. A vár-változat valószínűtlennek tűnik, jelenléte ezen a helyen nemigen indokolt. Vagy mégis? ... Ez magyarázná a helység eredeti nevét, a Vízfő-analógia alapján az Őrfőt? De mit őrizhetett?” – csak nem a barlangban bennszorult sárkánytól tartottak?

Forrás: Kazinczy Gábor ORFŰ (részlet) LIGET 2005/2.

A malommúzeumtól a sárga jelzésen haladva jut el Orfű központjába és túránk következő állomásához, az Aktív Víziturisztikai Központ sárkányhajóihoz.

9. túraállomás: Sárkányhajózás az Aktív Víziturisztikai Központban

Túránk során követtük már a sárkányokat az égen és a föld alatt, és most vízre szállunk. Az Aktív Víziturisztikai Központban előzetes bejelentkezéssel sárkányhajó bérelhető.

A sárkányhajózás egy jó lehetőség a társaság és a jó hangulat megteremtésére, ráadásul remek kikapcsolódást jelent és nem kell hozzá evezősmúlt. Egy hajóban evezni barátainkkal, ismerőseinkkel, osztálytársainkkal vagy kollégáinkkal igazi csapatépítő feladat. A sárkányhajók emellett igen látványosak is: a kenu típusú test 12,5 méter hosszú, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít. Általában 16–20 lapátos hajtja, akiknek az együttműködését a hajó orrában, a menetiránynak háttal ülő dobos segíti – az irányt pedig a hátul álló kormányos tartja. A sárkányhajózás egy olyan közösség teremtő és fejlesztő sport, amelyben egyszerre, egy célért több mint 20-an küzdenek. Egy legénység 2 labdarugó csapatnyi emberből áll.

A sárkányhajó sportág Dél-Kínából származik. Több mint 2000 éves története Qu Yuan legendájához kapcsolódik. Qu Yuant a kínaiak által nagyon szeretett költőt és államférfit hamis vádak alapján, pusztán féltékenységből hazaárulással vádolták és száműzték. A korrupt Chu Királyság Kormánya elleni végső tiltakozásaként a Mi Lo folyóba vetette magát. A kínaiak soha nem felejtették el ezt a kétségbeesett, de hősies tettet. A halászok azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak felfalják, doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak bele, hogy eltereljék azokat. Innen ered a hagyomány és tart napjainkban is. Egy-egy ázsiai vagy óceániai sárkányhajó fesztiválon több száz hajó küzd egymással, és több ezren szurkolnak nekik. Európában csak az 1980-as évek végén kezdett ismertté válni a sportág. Az első sárkányhajótestek a hongkongi és szingapúri utazási irodákon keresztül érkezetek Európába. 1982-ben mutattak be először ilyen hajót Duisburgban. Magyarországra 1998-ban érkezett az első sárkányhajó, amely éveken keresztül egyedüli hírmondóként a Mosoni-Duna habjait szelte. Magyar csapat több Európa és világversenyen képviselte már hazánkat. Az eddigi legnagyobb sikernek a 1999-es notthinghami VB-én elért IV. hely, illetve 2006-ban a prágai EB-n szerzett 4 aranyérem könyvelhető el. A Magyar Sárkányhajó Bajnokságok sorozatát a Magyar Sárkányhajó Szövetség indította útjára 2003-ban Csepelen.
Kevesen tudják, hogy a sárkányhajózás a világon a második helyen áll a sportágakat űzők számának "versenyében". A versenysport mellett meg kell említeni a szabadidősport jellegét, amely jó úton halad, népszerűsége egyre jobban fokozódik. Az amatőr versenyekre bárki benevezhet, versenyzési engedély nélkül is. A versenyeken különböző színű sárkányfejek, farkak, hajótestek, mezek és a dobok ütemes ritmusa garantálják a látványt és a felejthetetlen élményt.

2010 óta Orfűn is vízre szállhatunk a sárkányhajóval. Évente több alkalommal versenyre is kelhetünk sárkánycsapatunkkal az orfűi Voluta Sárkányhajó Bajnokságon. A versenyeken bárki megszervezheti csapatát. legyen az felnőtt (baráti- vagy munkahelyi társaságok, cégek csapatai), serdülő (általános iskolai 5-8. osztályos tanulók részére) és ifjúsági (középiskolás tanulók részére) vagy egyetemista csapat. Ha kedvet kapott a sárkányhajózáshoz, szervezze meg csapatát és előzetes időpont egyeztetéssel béreljenek sárkányhajót vagy induljanak Önök is az orfűi sárkányhajó bajnokságon!