Kedves Látogató!
Engedje meg, hogy pár mondatban bemutassam Önnek Kovácsszénáját és Kovácsszénája Község Önkormányzatát.
A falunk egy csodálatos völgyben helyezkedik el, melyet a Kovácsszénájai-horgásztó és a Mecsek dombjai közös szépségükkel tesznek egyedülállóvá. A környék szépségét az év minden napján átélheti az, aki itt él, ugyanis a növényzet és az állatvilág minden napra szolgál egy kis csodával. Az itt lakó emberek igen vendégszeretők, és büszkék kicsiny falujukra. Mindennapjaikat a gazdálkodás és portájuk rendbetétele teszi ki.
Pár év alatt, reméljük, a falunk az önfenntartó állapothoz közel tud kerülni és a háztáji termékeinkkel a városi embereket is el tudjuk látni, így ők is hozzájuthatnak az egészséges ételekhez, zöldségekhez, húsokhoz, ami a falusi emberek számára természetes.
A kovácsszénájai lakosok nevében engedje meg, hogy sok szép pillanatot kívánjak a falunkban eltöltött barangoláshoz! Látogasson el hozzánk!
Novák Péter
Polgármester
Kovácsszénája története
Elnevezése eredetileg Kovaczéna volt, melyet magyarosítani akarván előbb a Kőhalom, majd a Kovácsszéna elnevezés merült fel. A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először, amelyet az esztergomi káptalan magánlevéltára őriz. 14. századi történeti források önálló plébániájával jelentős helynek ismerik. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott. A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk. A 19. század második felében legeltető társulatot, erdőbirtokosságot, tejszövetkezetet alapítottak.
A 20. században működött itt az elemi iskolán kívül gazdakör, tűzoltó egyesület, sőt olvasókör is, amelyek jelentős társadalmi és közéleti szerepről árulkodnak. De a parasztság nagy része kuláknak lett nyilvánítva, és a földeket elkobozták. Az 50-es évektől a falu folyamatosan kezdett népességében fogyatkozni, és leszakadni. A rendszerváltásig szinte semmi fejlesztés nem érte el a falut. Az őslakosok nagy része elköltözött. Páran, akik maradtak, elszegényedtek. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak. Az 1990-es évek környékén néhány külföldi is letelepedett, a mai napig egyre több német és holland állampolgár költözik a faluba. Napjainkban a falu szépsége vetekszik bármely osztrák kisfaluéval, és egyre több fiatal keresi fel a falut, letelepedési szándékkal, melyet az önkormányzat támogat.
Látnivalók Kovácsszénáján
A faluközpontban található fotógalériánk, ahol az év nagy részében érdekes kiállításokkal várjuk a kedves látogatókat. Fiatal művészek jelentkezését is várjuk. A központban áll a Magyarok Nagyasszonya kápolna. A Kovácsszénájai-horgásztó öt perces sétával érhető el innen, ami mellett az Orfűi patakba torkolló állandó vízfolyások háborítatlan élővilága, érdekes földtani képződmények, forrás és barlang található. A falu felett a csodálatos domboldalban bújik meg a szépen rendben tartott, és kirándulásra alkalmas padokkal, tűzrakó helyekkel kiépített Árpád-kori kőbánya. A kilátás tökéletes a falu tavára. A bánya környezete, érintetlen természet, így a kirándulni vágyók, kikapcsolódása garantált. A felvezető út egyike egy csodálatos kis katlanon keresztül vezet, melynek lábánál kis forrás található. Gyönyörű környezetben egyedülálló étterem, és finom háztáji termékek sokasága csalogatja a turistákat Kovácsszénájára (házi lekvárok, kézzel készült kecskesajtok, különleges ecetek, stb.).
Bővebb információ a látnivalókról és a programokról:
